Sajnos nem vagyok író, de szeretem a jó szövevényes történeteket, valami ismeretlen elrugaszkodott világba, alternatív jelenbe, jövőbe, bárhol máshol csak NE ITT. Azt meghagyom az igazi íróknak. Viszont a mostanában általam olvasott könyvek túl egy síkuak. Már az idejét se tudom hogy mikor olvastam igazán jó könyvet. Amit nem tudtam letenni, ami nem volt tele klisékkel, és nem volt kiszámítható. Ezért ma reggel ahogy a buszon ültem az átlagos életemmel, az átlagos testalkatommal, családi hátteremmel, és átlagos bajaimmal együtt… belefáradva mindenbe, arra gondoltam…. hogy ha már minden író ennyire cserben hagyott.. és kénytelen vagyok tényleg ÁTLAGOS EMBER lenni… akkor már csak azért se már. Úgyhogy írok én magamnak, és persze neked is mélyen tisztelt világ, valamit amivel nap mint nap feldobjuk az átlagos életünket, és elfeledjük kicsit a napi gondokat.
Első sorban fantasy folyatátos regényre gondoltam. Írótársam még nincs, egyszer majd lehet…
De! Fontos! Nem lesz benne bénázó tini, aki egészen véletlenül beleszeret vámpírokba, és/vagy vérfarkasokban, és/vagy angyalokba, és/vagy démonokba. Hogy utána kiderüljön róla, hogy ő tud gondolat olvasni, de legalábbis különleges. Annyira különleges hogy rajta múlik a világ egész sorsa, és ez nyomasztja is. Főleg azért mert a sérója eláll…. és mi lesz így most…. Nem ez mind nem lesz benne, de JÓ Lesz én érzem. 🙂
Kommentek